Jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, képviselet

polgári peres, nemperes és büntető eljárásban.


Büntetőjog

Büntetőjog: a jogrendszer azon ága, amely meghatározza azokat a kihívóan közösségellenes magatartásokat – a bűncselekményeket – amelyek elkövetése esetén az állam rosszallását kifejezve büntetőjogi felelősségre vonja és büntetéssel sújtja az elkövetőt.

A büntetőjog (és a szabálysértési jog is) törvényi tényállásokat fogalmaz meg, amelyek megvalósulása bűncselekménynek (illetve szabálysértésnek) minősül. Ezek megvalósulása esetén joghátrányt helyez kilátásba, amelyet büntetés vagy intézkedés formájában ró az elkövetőre.

Bűncselekmény akkor valósul meg, ha annak három fogalmi ismérve egyszerre fennáll: a magatartás tényállásszerű, veszélyes a társadalomra, az elkövető pedig bűnös. A bűnösség az elkövető lelkivilágát, tudatállapotát tükrözi, attól függően, hogy a cselekményt szándékosan vagy gondatlanságból követte el.

A büntetőjog az élet széles spektrumában jelen van, hiszen mindennapjainkban az egészen apró szabálysértéstől kezdve a legkegyetlenebb élet elleni bűncselekmények is előfordulnak.

A büntetőeljárás résztvevői közül két igen fontos személy a sértett és a terhelt.

Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sérti vagy veszélyezteti. A sértett érdekében – meghatalmazás esetén – ügyvéd is eljárhat, s gyakorolhatja a sértett jogait.

Terhelt az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják. A terheltet az eljárás nyomozati szakaszában gyanúsítottnak, a bírósági szakaszban vádlottnak, a büntetés jogerőre emelkedése után pedig elítéltnek nevezik.

Célszerű, ha a terhelt a büntetőeljárásról való tudomásszerzése után rögtön ügyvédet keres, hiszen főként a nyomozati (rendőrségi) szakasz határozza meg a büntetőeljárás eredményét. A terhelt érdekében meghatalmazott, vagy kirendelt védő járhat el. Meghatalmazást a terhelt mellett törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója is adhat.

Vannak olyan, ún. magánvádas bűncselekmények, amelyeket az állami bűnüldöző szervezet nem képvisel. Ilyenek a könnyű testi sértés, a kegyeletsértés, a rágalmazás, a becsületsértés, a magántitok, és a levéltitok megsértése. Ezekben az ügyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett, mint magánvádló képviseli. A sértett természetesen meghatalmazhat ügyvédet, amely alapján az ügyvéd eljárhat.

Vannak olyan esetek is, amikor a sértett pótmagánváddal élhet. A sértett – illetve nevében jogi képviselője – pótmagánvádlóként akkor léphet fel, ha:

-    az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszünteti

-    az ügyész a vádemelést részben mellőzte

-    az ügyész a vádat elejtette

-    az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét nem vette át.

Pótmagánvád esetén az ügyvédi képviselet kötelező, kivéve, ha a természetes személy rendelkezik jogi szakvizsgával.

Amiben segíteni tudok:

  •          sértettek, tanúk képviselete
  •          terheltek védelme
  •          képviselet magánvádas illetve pótmagánvádas eljárásban